Sánta Gergő beszámolója

2016. július 13-17. között a Bartók Táncegyüttes néhány tagjával közösen néprajzi gyűjtőútra indultunk, hogy feltérképezzük a kalotaszegi magyar és román táncok eddig még ismeretlen tánctípusait, falvait. Feleségemmel, Sánta-Bíró Annával többször jártunk már Kalotaszegen, mindketten rajongunk a vidék táncaiért és népi kultúrájáért.

Július 13-án indultunk, hogy előkészítsük a munkát, amihez a Bartókosok két nappal később csatlakoztak. Voltunk a felgyűjteni kívánt falukban, felkerestük azokat a táncosokat, akikről tudtuk, hogy még aktívak és szívesen bemutatnák táncaikat. Két nap alatt három faluban jártunk, mindenhol nagyon kedvesen fogadtak bennünket. Mivel román tudásunk nem megfelelő, a Cifra Egyesület és a Kalotaszeg Néptáncegyüttes fiatal tagjai, Varga Zoltán és Vincze Roland segítettek a beszélgetések során, ők tolmácsolták az elmondottakat.

Július 15-én megérkeztek a kiválasztott Bartókosok és bekapcsolódtak a munkába. A mulatságot július 16-án tartottuk. A meghívott táncosokat természetesen megvendégeltük, így a „kötelező” táncoltatásokon túl nagyon jó hangulatú mulatság kerekedett. Nagy öröm számomra, hogy megoszthattam ezeket az élményeket az együttesem néhány tagjával, és a felvett videókon keresztül az itthon maradottakkal is.

Bízom benne, hogy a későbbiekben is lesz lehetőség ehhez hasonló, hasznos és nagyon fontos gyűjtő utak megvalósítására.


Sánta-Bíró Anna beszámolója

Férjemmel, Sánta Gergővel a Budapest Főváros Bartók Táncegyüttes művészeti vezetése mellett hivatásos táncosok vagyunk a Magyar Nemzeti Táncegyüttesben, és diplomás néptánc pedagógusok. Az elmúlt évek során több erdélyi gyűjtő utat szerveztünk és bonyolítottunk le, melyek során helyismeretet szereztünk Kalotaszegen, legutóbb 2015 januárjában jártunk Magyarvistán a Bartók Táncegyüttessel.

A gyűjtés előkészítése érdekében férjemmel a Bartókosoknál két nappal korábban utaztunk a helyszínre. Ebben a két napban körbejártuk a gyűjtésbe bevonni kívánt falvakat, András Jutka és a Cifra Egyesület segítségével leszerveztük a zenekart, helyszínt a mulatsághoz. Kértük az adatközlőket, hogy amennyiben lehetőségük van rá, eredeti népviseletükben érkezzenek a gyűjtésre – ez főként a románoknál volt szempont, hiszen azok a táncok és viseletek voltak számunkra ismeretlenek, vagy kevésbé ismertek.

Azt gondolom, hogy ezeknek a táncoknak, a még élő, aktív adatközlők által előadott felgyűjtése igazi kincs, aminek megőrzése, terjesztése táncosként és táncoktatóként is fontos feladatunk. Hálával gondolok ezért ezekre az Erdélyben töltött napokra, és köszönetemet szeretném kifejezni mind a Cifra Egyesület, mind a Tempus Közalapítvány munkatársainak, hogy lehetővé tették számunkra a gyűjtés megvalósítását.


Makrai Kata beszámolója

2016. július 15-17. között vettem részt a Budapest Főváros Bartók Táncegyüttes néhány táncosával közösen egy erdélyi gyűjtőúton. Kalotaszeg egyik leghíresebb településén, Mátyás István „Mundrc” szülőfalujában, Magyarvistán, valamint Gyerőmonostorban gyűjtöttünk főként román és kisebb részben magyar néptáncokat a környező falvak lakosaitól. Kalotaszeg mind a mai napig azon ritka vidékek közé tartozik, ahol még bizonyos mértékben élő a néphagyomány, a falvak lakói ünnepi alkalmakra még felöltik cifra népviseletüket, és időnként még hagyományos táncmulatságok is vannak, ahol helyi zenészek húzzák a talpalávalót.

Minden néptáncos számára felejthetetlen élmény azokkal az idős mesterekkel táncolni, akik még szüleiktől, nagyszüleiktől tanulták a táncot. Ez a tánctanulás leghitelesebb formája, amire sajnos egyre ritkábban van lehetőség. Ezért is volt nagy öröm számomra részt venni ezen a gyűjtőúton mégpedig táncosként. A helyi idős emberekkel táncolva sokkal többet tudtam meg a kalotaszegi román táncokról, mint Táncművészeti egyetemi tanulmányaim során. Ezt a megszerzett tudást a Bartók Táncegyüttes minden táncosának igyekeztem átadni a próbatermi munka során.


Rencz Norbert beszámolója

2016. nyarán 3 napot töltöttünk Magyarvistán, ami Kalotaszeg egyik híres faluja. A gyűjtőúton én, mint táncos vettem részt. Az volt a feladatom, hogy minél többet táncoljak a helyi román táncosokkal, és megtanuljam tőlük a táncot. Egyik estére mulatságot szerveztünk, ahová elhívtuk őket, zenészeket fogadtunk, és filmre is vettük a táncokat, amiket akkor bemutattak. Ezeket a filmeket a próbákon is használtuk később, amikor az egész táncegyüttessel gyakoroltuk a kalotaszegi román táncokat, amiből színpadi műsor is készült.


Horváth May Dániel beszámolója

Kalotaszeg mindig is nagyon közel állt a szívemhez, éppen ezért nagyon örültem annak a lehetőségnek, hogy néprajzosként vehettem részt ezen a kalotaszegi gyűjtőúton, ahol román és magyar táncokat vettünk filmre.

A gyűjtés során feladatom volt a zenész és táncos adatközlők adatait feljegyezni (név, születési dátum és hely, vallás, anyanyelv), és az életük fontosabb – akár a táncuk alakulására is hatással levő – eseményeinek feltérképezése és feljegyzése. A táncgyűjtés közben a filmre vett táncok megnevezését, azok táncfolklorisztikai vonatkozásait kellett feljegyeznem. Az adatközlőket kikérdeztem a táncalkalmakról, hogy melyik tánctípust milyen alkalommal, milyen életkorúak, milyen helyszíneken és milyen zenei kísérettel táncolták.

A románul beszélő adatközlőkkel a Cifra Egyesület titkára, András Judit segítségével kommunikáltam. Ezúton is köszönet neki a fordításért és a gyűjtés segítéséért.

A gyűjtés egy mulatság keretében zajlott, ugyanis sokkal értékesebbnek tartjuk a valódi táncalkalomhoz hasonló gyűjtési helyzetet, mint az egy-egy páronkénti táncfolyamatok filmre vételét. A gyűjtés fantasztikus hangulatban telt, az adatközlők valódi táncmulatság keretében mutatták be tudásukat. Mindannyiunk számára felejthetetlen élmény volt!


Széles Kristóf beszámolója

Néhány Bartókos táncossal közösen Erdélyben, egy Magyarvista nevű faluban tartottunk néptánc gyűjtést a környékbeli (kalotaszegi) falvakban élő román és magyar adatközlők táncáról.

Kalotaszeg nagyon híres a néptáncról, sok táncos egyéniséget ismerünk onnan, a magyar és a román táncok egyaránt nagyon szépek, gazdagok. A gyűjtés azért volt nagyon jelentős, mert a kalotaszegi román táncokról kevesebb film készült, és most, még az „utolsó órában” van arra lehetőség, hogy filmre vegyük az idős táncosokat, akik még ismerik ezeket a szép táncokat.

A gyűjtőúton összesen heten vettünk részt: az együttes művészeti vezetői, Sánta Gergő és Sánta-Bíró Anna, akik néhány nappal előttünk érkeztek, és meghívták az adatközlőket a gyűjtésre. Rencz Norbert és Makrai Kata azért jöttek, hogy megtanulják a táncokat az adatközlőktől, miközben táncolnak velük. A gyűjtés filmfelvételeit és a fényképeket Sallai Tibor készítette. Horváth May Dániel volt a másik néprajzos, akivel együtt az volt a dolgunk, hogy a jegyzőkönyveket megírjuk, feljegyezzük az adatközlők adatait, és beszélgessünk velük.

A gyűjtés nagyon jól sikerült, jó hangulatban telt, és sok értékes filmet tudtunk rögzíteni. Remélem, hogy lesz még lehetőségem visszamenni Magyarvistára, és újra találkozni a táncosokkal, zenészekkel.


Sallai Tibor beszámolója

2016. július 15-től 17-ig Magyarvistában voltunk a Budapest Főváros Bartók Táncegyüttesből néhányan azzal a céllal, hogy néprajzi gyűjtést végezzünk a környékbeli román és magyar táncosok körében. Elsősorban a román táncok miatt szerveztük ezt a gyűjtést, mert az együttes ezzel a táncanyaggal szeretne foglalkozni. Az együttes vezetői, Sánta Gergő és Sánta-Bíró Anna sokszor jártak már korábban is Kalotaszegen, és jól ismerték az idős táncosokat, akiket meghívtak erre az alkalomra.

A gyűjtés technikai feltételeit nekem kellett biztosítani. Két videó kamerával lett felvéve a táncmulatság, és sok fénykép is készült. A gyűjtés legfontosabb része volt, hogy jó minőségű filmek készüljenek, olyanok, amiken jól látszanak az adatközlők, teljes alakjuk (a lábuk is), és amikről a táncokat majd meg lehet tanulni. Ez nem volt könnyű feladat, mert egyrészt sötét volt a helyszínen, másrészt mindenki egyszerre táncolt, így nagyon kellett arra figyelni, hogy ne takarják egymást a táncosok. A férfitáncok esetében egyszerűbb volt a helyzet, mert ott egyesével táncoltak a zenekar előtt.

Nagyon örültem, hogy részt vehettem ezen a magyarvistai gyűjtésen, nagyon jól éreztük magunkat.

A projektet az Európai Bizottság támogatta