[vc_row][vc_column][vc_column_text]
Beszámoló
az „Elszigetelt hagyomány – a hagyományőrzés szigete” című
2016-1-HU01-KA104-022633 számú pályázathoz[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]A Bartók Kulturális Táncegyüttes Elszigetelt hagyomány – a hagyományőrzés szigete című ERASMUS+ felnőttoktatási mobilitási pályázata révén 2016. szeptember 3 és 11 között a Budapest Főváros Bartók Táncegyüttes négy táncosa vett részt job-shadowing tevékenységen Szardínia szigetén, Macomer városában.
A kiküldetés tagjait az Associazione Folk Tradizioni Popolari Macomer nevű szervezet fogadta, amely a helyi hagyományőrző táncegyüttes fenntartója.
A kilencnapos kiküldetés elsődleges célja az volt, hogy minél alaposabban elsajátítsuk a helyi, macomeri néptáncokat. Fogadó szerveztünk vezetője, Antonio Giuseppe Penduzzu „Pinuccio” és együttese mindenben készségesen rendelkezésünkre állt.[/vc_column_text][vc_single_image image=”1624″ img_size=”large” onclick=”link_image”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]
A néptáncoktatás a következő rendben zajlott
[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_column_text]
1. néptánc óra: hétfő 19.00 – 21.00
Az első órán az együttes vezetője, Antonio Giuseppe Penduzzu „Pinuccio” és három táncos segített minket az alapok elsajátításában. Először a fogásmódokat tanultuk meg, a braccietto, azaz karolás fogásmódot és annak nagy körbe nyitott változatát, a basso és alto, azaz leengedett és felemelt kézfogást párban és körben, valamint a páros fogásmódokat.
Ezek után áttekintettük a öt legjellemzőbb tánc alaplépéseit. Passu torrau (avagy ballo a tre passi, három lépésű tánc), dillaru (avagy ballo dello zoppo, a sánta tánca), ballu tundu vagy ballo del Marghine, Macomer legjellegzetesebb tánca, a rituális tartalommal bíró, egykor a napfordulók alkalmával estétől reggelig táncolt logudorese seria és a dansa. A táncok alaplépéseit körben és párban is áttekintettük, valamint meghallgattuk ezek néprajzi, tánctörténeti, táncfolklorisztikai hátterét.[/vc_column_text][vc_column_text]
2. néptánc óra: kedd 19.11 – 21.00
A második alkalommal átismételtük a négy táncot, és megtanultuk a különféle térformákat alkalmazni tánc közben. Az alapvetően lánc és kör formában járt táncokban hagyományosan is ismert térforma az óramutató irányába haladó kör kör összeszűkítése félhold alakba, vagy a párok kiszakadása körből és a kör közepén párban történő forgás és lábfigurázás, valamint a jellegzetes féltérdelős motívum alkalmazása. A keddi táncórán szintén csak néhány táncos csatlakozott hozzánk, de éppen elegen ahhoz, hogy el tudjunk táncolni egy koreográfiát is. Kedden megtanultuk az együttes passu torrau koreográfiáját.[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_masonry_media_grid element_width=”6″ grid_id=”vc_gid:1498807829249-882b68b1-ad4f-8″ include=”1673,1669,1670,1671,1672,1705,1706,1709,1707″][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/2″][vc_masonry_media_grid element_width=”6″ grid_id=”vc_gid:1498807829252-1ccd4640-9926-5″ include=”1694,1681,1697,1682,1680,1698,1693,1747,1683,1744,1745,1746″][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_column_text]
3. néptánc óra: szerda 18.00 – 21.00
A macomeri táncegyüttes szerdán és pénteken tartja rendszeres táncpróbáit. Székházukban először a gyerekek tanulják a lépéseket Maria Paola Cocco vezetésével élő zenei kíséretre, amit Ymbre Cocco biztosít diatonikus harmonikán. A gyerekek próbáját főként a módszertani megfigyelések miatt tartottuk érdekesnek. A hagyományátadás folyamata jól láthatóan inkább a belenevelődés, mintsem az analitikus tánctanulás módszerével történik.
19.00 órától a teljes táncegyüttessel közösen próbáltunk, betekintést nyerve az együttes mindennapi működésébe. Átismételtük a kedden megtanult passu torrau koreográfiát, majd elérkeztünk az est fénypontjához. Antonio Giuseppe Penduzzu „Pinuccio” meghívására eljött a Cuncordu Ortigalesu kórus, akik bemutatták az UNESCO Szellemi Kulturális Örökségek listáján jegyzett Canto a tenore nevű szárd pásztoréneket. A négy férfiból álló kórus először szárd pásztoréneket énekelt, sajátos torokhang technikával, majd egy négyszólamú ének után egy egyházi éneket hallhattunk tőlük. A koncert után táncdallamokat énekeltek, és abban a csodálatos élményben volt részünk, hogy a tenoresek énekhangjára az egész táncegyüttessel közösen járjuk el a passu torrau és a ballo del Marghine táncokat. Felejthetetlen élmény volt ez számunkra.[/vc_column_text][vc_column_text]
4. néptánc óra: péntek: 15.00 – 21.00
Pénteken 15.00 órakor találkoztunk az együttes néhány tagjával a székházban, ahol beöltöztettek minket a helyi, macomeri népviseletbe. Mivel Macomerben a hagyományőrző együttes megalakulásakor már nem volt élő népviselet, az együttes rekonstruálta a viseletet és úgy döntöttek, hogy a menyasszony és vőlegény öltözetét fogják színpadi viseletként használni. Ezeket az általuk, és nagyszüleik által készített vászon és gyapjú viseletdarabokat adták ránk gondos szakértelemmel. A viselet kiegészítői, a cizellált fém gombok és ékszerek a több százéves spanyol uralom hatását tükrözik. Viseletbe öltözve mentünk ki a Sant’ Antonio hegyre, ahol Szent Antal temploma és a közelben levő Nuraghe előtt. Ymbre Cocco harmonika zenéjére eljártuk a megtanult táncokat is a helyi népviseletben.
19.00 órától részt vettünk az együttes táncpróbáján. A pénteki alkalomra a sziget egyik legelismertebb fiatal zenészét hívta meg Antonio Giuseppe Penduzzu „Pinuccio”, a Maria Carta díjjal kitüntetett Vanni Masalát. A pénteki próbán ismét eltáncoltuk mind a négy megismert táncot előbb szabad táncként, majd koreográfiában. Péntekre megtanultuk a passu torrau mellett a ballo del Marghine koreográfiát is.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/2″][vc_video link=”https://youtu.be/B0bLojnqN4g”][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_video link=”https://youtu.be/ZIRWhwRLKds”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]A fent leírt szakmai program mellett még számos tanulási alkalmat kínált az együttessel töltött idő és a rendelkezésünkre álló szabadidő is. Spontán tánctanulási alkalomra volt lehetőségünk egyből megérkezésünk után, szombaton este a 660 fős Dualchiban, ahol fügekaktusz fesztivál volt. A tervezett jelmezes felvonulás gyász miatt elmaradt, csak két alakoskodó jelent meg a fesztivál végén. A főtéren koraeste kezdődött meg a táncmulatság, amibe a mindenki kedve szerint beállt. Érdekes volt látni, hogy mennyire élő a tánchagyomány ezen a vidéken, hiszen a gyerekektől az öregekig mindenki részt vett a táncban. Később népviseletbe öltözött táncos párok is megjelentek és rövid bemutatót tartottak.[/vc_column_text][vc_masonry_media_grid element_width=”12″ grid_id=”vc_gid:1498807829253-b04346ac-d041-6″ include=”1733″][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/2″][vc_video link=”https://youtu.be/iAcbAbncckQ”][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_video link=”https://youtu.be/ANKcNN9Vv4k”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]Vasárnap délelőtt a Sant’Antonio hegyen megrendezett szabadtéri misén vettünk részt, ahol számos szardíniai kórus énekelt. Vendéglátóink elmondták, hogy a hegyen levő templomhoz milyen népszokások és ünnepek kapcsolódnak. Vasárnap este az Autunno in Barbagia programsorozat keretében Bittiben megrendezett cortes apertas rendezvényt tekintettük meg. Betekintést nyertünk néhány kézműves műhelybe (fafaragó, szőnyegszövő, sajtkészítő), majd megtekintettük a Museo della civiltà contadina e pastorale és a Museo Multimediale del Canto a Tenore kiállításait, majd volt szerencsénk meghallgatni a világhírű Bitti Tenores énekegyüttest.[/vc_column_text][vc_masonry_media_grid grid_id=”vc_gid:1498807829256-de1dcf46-919b-8″ include=”1717,1718,1719,1720,1722,1723″][vc_video link=”https://www.youtube.com/watch?v=RBTDulBdlpU”][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]Csütörtökön, az egyetlen olyan hétköznapon, amikor nem a székházban próbáltunk, a közeli Bonorvában néztük meg a folklórfesztiválon fellépő 13 szárd táncegyüttes műsorát. Láthattuk a sziget különféle vidékeiről érkezők népviseletét, és az első ránézésre nagyon hasonló táncok apró különbségeit.[/vc_column_text][vc_masonry_media_grid element_width=”3″ grid_id=”vc_gid:1498807829257-aadb0502-0d7a-6″ include=”1684,1685,1686,1679″][vc_column_text]Szabadidőnkben megtekintettük Nuoro városában a Néprajzi Múzeum gyűjteményét. Nem véletlenül emlegetik a múzeumot Viselet Múzeumként, hiszen a főbb néprajzi témákat bemutató termek után népviseletbe öltözött kiállítási bábuk sora fogadja a látogatót az emeleti kiállítótérben. A lenyűgöző szépségű kiállítás logikusan felépített tematikával és modern technikai megoldásokkal mutatja be a sziget tárgyi néprajzi kultúráját. Megtekintettük Aggius két múzeumát is, a Museo Etnografico “Oliva Carta Cannas” gyűjteményében a paraszti munkákat, különös tekintettel a gyapjú feldolgozását (növényi festékekkel festését és szövését) láthattuk. A Museo del Banditismo kiállítása a szigeten évszázadokon át jellemző betyárvilágot, a leghíresebb betyárok tárgyi hagyatékát és írásos emlékeit mutatta be. Bittiben megtekintettük a Museo della civiltà contadina e pastorale és a Museo Multimediale del Canto a Tenore kiállításait.[/vc_column_text][vc_masonry_media_grid grid_id=”vc_gid:1498807829260-95f0c6bc-829a-2″ include=”1759,1732,1731,1730,1728,1726″][vc_column_text]Utazásaink során felderítettük Szardínia természeti értékeit is. Ellátogattunk a Lago del Liscia közelében található 4000 éves olajfákhoz, megnéztük az Arzachenaban található gomba alakú sziklaképződményt (Roccia del Fungo), az arbataxi vörös sziklákat és csak hajóval megközelíthető Füge barlangot.[/vc_column_text][vc_masonry_media_grid grid_id=”vc_gid:1498807829260-a176129d-3a4b-5″ include=”1755,1725,1724″][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]A szárd nyelvet egy hét alatt nem sikerült elsajátítani, de megtanultunk néhány kifejezést és egy éneket. A szárd nép jellemét, öntudatuk alapját saját bevallásuk szerint két dolog határozza meg: a nyelv és a vendégszeretet. Ez utóbbit bőségesen volt alkalmunk megtapasztalni. A fogadó szervezet tagjai egy héten át fáradhatatlanul szervezték számunkra a programokat, kísértek minket érdekesebbnél érdekesebb programokra, minden felmerülő kérdésünkre választ, kérésünkre megoldást adtak, és jól tartottak bennünket étellel-itallal, öt fogásos vacsorákkal.[/vc_column_text][vc_column_text]Bár kiküldetésünk célja az volt, hogy megtanuljuk a szárd táncokat, vendéglátóink kérésére tanítottunk magyar táncokat is. A táncpróbák utáni kötetlenebb együttlét alkalmával somogyi eszközös táncokat és szatmári csárdást tanítottunk a macomeri gyerekeknek és felnőtteknek, és megismertettük őket egy hagyományos pásztorjátékkal is.[/vc_column_text][vc_masonry_media_grid grid_id=”vc_gid:1498807829261-22164b39-5612-5″ include=”1689,1692,1691,1690″][vc_column_text]
Tovább az egyéni beszámolókra >>
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]
A projekt során sikerült megvalósítani a magunk elé kitűzött célokat, mi több, olyan nem várt élményekben és olyan vendégszeretetben volt részünk, amik felejthetetlen élményt jelentettek. Köszönet érte az Associazione Folk Tradizioni Popolari Macomer vezetőségének, Antonio Giuseppe Penduzzu „Pinuccio”-nak és Tina Penduzzunak, és mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy ezekkel az élményekkel gazdagodjunk.
A projektet az Európai Bizottság támogatta.
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]