[vc_row][vc_column][vc_column_text]

Beszámoló

egy dél-olaszországi néptánctáborról

2017-1-HU01-KA104-035788


ESTADANZA

2017 július. 24 – július 30.

 Castrovillari (Calabria)

2017 nyarán volt szerencsém részt venni a firenzei székhelyű Associazione Taranta kulturális egyesület szervezésében megvalósuló dél-olaszországi néptánc táborban Castrovillari városában. A rekkenő calabriai hőségben egy hetet töltöttem el rendkívül gazdag és változatos programokkal. A tánctanulás mellett számos kirándulás, múzeumlátogatás, koncert és néprajzi érdekesség színesítette a tÁbor programját.

[/vc_column_text][vc_masonry_media_grid element_width=”12″ grid_id=”vc_gid:1532957359955-1ad3ab35-0829-7″ include=”2344″][vc_column_text]A táncoktatás az 1400-as években épült Castello aragonese – aragóniai kastély épületében zajlott. A korábban fegyházként működő épületet a felújítás után kulturális térként használja a város.

A táncoktatás Pino Gala (Giuseppe Michele Gala) és családja vezetésével zajlott. A pugliai származású ethnomuzikológus az 1980-es évek óta gyűjt Olaszország teljes területén népzenét és még fellelhető néptáncot. A tánctanítás mellett elméleti előadásokat is hallgathattunk tőle, illetve archív filemeket is láthattunk értékes gyűjteményéből.

Az egyhetes táborban Calabria és Puglia jellegzetes táncait tanulhattam meg, úgyis mint: tarantella del Pollino, pastorale del Pollino, tarantella aspromontana, pizzica pizzica di cisternino, u scozjë, pizzica pizzica di Cutrofiano, tarantella di Carpino, tarantella di Montemarano és balli gioco (játékos táncok).[/vc_column_text][vc_video link=”https://youtu.be/oKq48MFNq2U?t=296″][vc_column_text]Különösen érdekes és értékes programeleme volt a tábornak a leccei egyetem (Universitá di Salento) professzorának, Eugenio Imbriani tanárúrnak a tarantizmusról tartott néhány előadása. A három előadásból álló előadás-sorozat arról a középkor óta jól dokumentált jelenségről szólt, amely Puglia legjellegzetesebb táncának, a tarantellának illetve annak egy változatának az úgynevezett pizzica-pizzica táncnak a kulturális hátterét is adja. Az előadás-sorozat utolsó alkalmára már a Pollino Nemzeti Parkban tett kirándulás közben került sor, szabad téren.[/vc_column_text][vc_masonry_media_grid element_width=”12″ grid_id=”vc_gid:1532957359957-f887b4a5-23cd-5″ include=”2347″][vc_column_text]A tábor programjában szerepelt a Frascinetoban található Ikon Múzeum (Museo delle Icone e della Tradizione Bizantina) meglátogatása. A Calabiában élő albán kisebbség közel 500 éve őrzi hagyományait, nyelvét, vallását. A keleti liturgiához kapcsolódó ikonokat tekinthettük meg a múzeumlátogatás során.

A Pollino Nemzeti Park területén található a szintén albánok által alapított és a mai napig ortodox vallású és albán nyelvű település, Civita, ahol albán népzenét és néptáncot láthattunk a helyi hagyományőrzőktől.[/vc_column_text][vc_masonry_media_grid element_width=”12″ grid_id=”vc_gid:1532957359958-099e8007-c523-1″ include=”2346″][vc_column_text]Calabria és Basilicata határán 1 926 km² területen fekszik a Pollino Nemzeti Park (Parco Nazionale del Pollino), amely számos természeti értéket rejt. A nemzeti parkban tett vezetett kirándulás során láthattuk a híres balkáni páncélfenyő (pino loricato) néhány szép példányát.[/vc_column_text][vc_masonry_media_grid element_width=”6″ grid_id=”vc_gid:1532957359959-3cf176b8-1a4b-1″ include=”2348,2350,2351,2352″][vc_column_text]A tábor ideje alatt zajlott Castrovillari városában a Suoni Etno-jazz Fesztivál (Suoni, Festival Etno Jazz di Castrovillari), amelynek keretlben számos koncert zajlott. A fesztivál szervezői minden évben tartank egy különleges koncertet, amely hajnali 5 órakor kezdődik, és a felkelő nap előterében játszanak a meghívott zongoraművészek. A fesztivál fellépői között volt a pugliai népzenét játszó Cunservamara együttes , valamint a híres montemaranói zenekar.

Videó megtekintése

[/vc_column_text][vc_column_text]Az Estadanza záróprogramja egy igazi kulturális csemege volt. A Pollino Nemzeti Park területén, hegyi szerpentineken keresztül közelíthető meg Acquaformosa, ahol egy kápolna található. A kápolna körül tartották a környékbeli albánok szent ünnepüket. A körmenetet követően az evés-ivás mellett előkerültek a hagyományos hangszerek is, a csörgődob, a harmónika, és még abban a különleges élményben is volt része néhányunknak, hogy táncoljon a helyi albán táncosokkal.[/vc_column_text][vc_masonry_media_grid element_width=”12″ grid_id=”vc_gid:1532957359961-fe1ad981-78be-2″ include=”2349″][vc_column_text]

A projektet az Európai Bizottság támogatta.

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]