Hírek

Erasmus+
Erasmus+

Egyesületünk

Történet

A Tisztaszoba Kulturális Egyesületet 2020 január 11-én alakult. Tisztaszobának nevezték egykor a módos parasztházak reprezentatív helyiségét. Az egyik sarokban állt a sarokpad és az asztal, felette a katolikusoknál a szentkép, menyasszonyi koszorú, kereszt és házioltár. Protestánsoknál itt volt a gazda katonaképe, szabadsághősöket ábrázoló képek, Biblia, zsoltároskönyv és egyéb iratok. Itt akasztották falra a legszebb cserépedényeket és a tükröt. A tisztaszobát csak jeles alkalmakkor használták, elsődleges funkciója a reprezentáció volt, ide gyűjtötték egybe a család legértékesebb tárgyait, legfőbb értékeit és emlékeit.

Célkitűzések

A Tisztaszoba Kulturális Egyesület is azzal a céllal jött létre, hogy kultúránk színe-javát összegyűjtse, megőrizze és bemutassa. Egyesületünk küldetése a kultúraközvetítés, kulturális és művészeti tevékenységgel való oktatás és nevelés, ifjúságnevelés és tehetséggondozás, hazai és nemzetközi kulturális, művészeti és oktatási projektek megvalósítása. Elsősorban a magyar népi kultúra megismerése és megismertetése a feladatunk, de a magas kultúra tanulása és tanítása is érdeklődési körünkbe tartozik.

Tevékenységek

Az egyesület fő tevékenysége a magyar népi kultúra egyes elemeinek (néptánc, népzene, népviselet, népi játék, kézművesség, népmese, stb.) minél alaposabb megismerése, tanulása, tanítása és népszerűsítése itthon és külföldön egyaránt. Kulturális és művészeti projektek megvalósítása Magyarországon belül és kívül, önállóan vagy határon túli magyar szervezetekkel, a magyar diaszpóra szervezeteivel vagy nemzetközi kulturális szervezetekkel együttműködésben, tehetséggondozó tevékenység folytatása, tehetségsegítő programokba való bekapcsolódás, továbbá Ifjúság-neveléssel kapcsolatos tevékenység folytatása. Ebből kifolyólag képzőművészettel, kézművességgel, zenével, irodalommal, idegen nyelvekkel, nyelvészettel kapcsolatos tevékenységek is foglalkozunk.

Közérdekű adatok

Alapszabály

Éves beszámoló 2020

Éves beszámoló 2021

Tagok

DÓRA FRUZSINA
DÓRA FRUZSINA

Hivatásom és szenvedélyem, munkám és hobbim a néphagyomány tanulmányozása, mélységeinek megismerése és megismertetése másokkal. Néprajz és olasz szakon végeztem az ELTE Bölcsészettudományi karán, immár 11 éve dolgozom a Hagyományok Házában, jelenleg a Népművészeti Módszertani Műhely tárvezető helyetteseként. Közel 20 évig voltam a Budapest Főváros Bartók Táncegyüttes táncosa, ifjúsági és felnőtt utánpótlás csoportjainak oktatója. Európai Önkéntes Program jóvoltából volt szerencsém egy évet Firenzében tölteni, nemrég pedig Szicíliában vettem részt a helyi magyar közösség kulturális életének szervezésében Kőrösi Csoma Sándor Ösztöndíjprogram keretében. 2020-ban idegenvezető OKJ bizonyítványt szereztem, s most várom a helyzet jobbra fordulását, hogy magyaroknak és ide látogató olaszoknak megmutathassam Budapest, Magyarország, és a Kárpát-medence kincseit.

NÉMETH SÁMSON
NÉMETH SÁMSON

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán, 18-19. századi magyar irodalom specializáción végeztem 2020-ban. Tanulmányaim során vált igazán világossá számomra, hogy nemzeti identitásunkat oly nagymértékben meghatározó romantikus irodalom alig túlbecsülhető mértékben táplálkozik a néphagyományból, a népiességhez való viszony pedig századokon átívelő létkérdése volt a magyar magas kultúrának. Amatőr zenészként nagy rajongója vagyok mind a népzenének, mind a népi dallamvilág ihlette komolyzenének Liszttől Bartókig, a külföldi zeneszerzőket is ideértve. Tanulmányaim során inkább a magas kultúra világában tudok jobban tájékozódni, elengedhetetlennek tartom a népi kultúra alapos megismerését és megismertetését.

HUPPERT ANNA
HUPPERT ANNA

Angol-német szakon végeztem a Gráci Egyetemen, majd német nyelvészetből doktoráltam Németországban. A magyar kultúra, irodalom, zene és népzene, különösen a népdalok mindig is közel álltak a szívemhez, noha csak távolról szoktam őket csodálni, hozzájuk legközelebb a Csutorás Tábor keretein belül kerültem. Szenvedélyem a fotózás, a festés és a kerámiázás, mely utóbbit egy szabadon alkotó műhelyközösség kötelékében űzöm. Szabadúszóként dolgozom, fordítok és nyelveket tanítok. Minden napnak örülök, amikor a hobbijaim vagy a munkám révén mások hasznára lehetek.

GÁL ISTVÁN
GÁL ISTVÁN

Szoftverfejlesztéssel foglalkozom, tanulmányaimat a BME Villamosmérnöki karán folytattam. 6 éves korom óta néptáncolok. 20 évig voltam a salgótarjáni Kodály Zoltán Táncművészeti Egyesület táncosa, majd közel 10 évig a Budapest Főváros Bartók Táncegyüttes táncosa és az egyesület alelnöke. Hobbim a túrázás és a természet felfedezése, megismerése.

SZÉCSI JUDIT
SZÉCSI JUDIT

Hivatásomat tekintve gyermekpszichológus vagyok, de második szerelmem, szenvedélyem a magyar néptánc. Kisgyermekkorom óta foglalkozom a tánccal és népi kultúrával, táncoltam a Bakony Néptáncegyüttesben, később a győri Rába Néptáncegyüttesben, majd az Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttesben, felnőttként pedig a Budapest Főváros Bartók táncegyüttes tagja voltam.

Azt gondolom, az egyik legjobb hobbi egy gyermek, vagy fiatal számára, ha a néptánccal foglalkozik, hiszen fejleszti nem csak a mozgását, fizikumát, de kitartásra tanít, és erősíti a társas-szociális készségeit is, emellett pedig olyan belső erkölcsi iránytűt ad, ami felnőttként is segítség lehet.

BERTA ALEXANDRA
BERTA ALEXANDRA

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékén szereztem előadóművész és tanári diplomát, majd 8 éven át ugyanitt óraadó citeratanárként dolgoztam. 2016-tól a Hagyományok Háza népzenei szakelőadója vagyok. A Pengetős Trió formáció tagjaként, a koncertezés mellett küldetésemnek tartom azt is, hogy a magyar népzenét és népi kultúrát interaktív népzenei-néptáncos gyermekfoglalkozásaink által közelebb vigyük az ifjabb generációhoz.

Aktuális

„Híd a kultúrák között”

„Híd a kultúrák között” című Erasmus+ rövid futamidejű felnőtt tanulási mobilitási projekt megvalósítását kezdi meg hamarosan a Tisztaszoba Kulturális Egyesület. A Tempus Közalapítványhoz tavasszal benyújtott pályázatunk a negyedik helyen szerepelt a mindössze kilenc támogatott projekt rangsorában.
Bővebben

A magyar kultúra napja

A magyar kultúra napja nemzeti himnuszunk keletkezésének napja; 1823-ban Kölcsey ezen a napon tisztázta le a kéziratot. Komoly szimbolikus értelme van ennek a január 22-ei dátumnak. Nemzeti identitásunk jelképe Kölcsey verse, amelynek születésén ünnepeljük a magyar kultúrát: mintegy szimbolizálva azt, hogy a magyar nemzet kultúrájában él, fölülírva származási viszonyokat vagy országhatárokat.
Bővebben

Erzsébet és Katalin nap

„Erzsébet megrázta a pendelyét.” mondták egykor, ha Erzsébet napján (november 19-én) havazott. Napjainkban ritkán fordul elő novemberben hóesés, és még a fehér karácsony is igen ritka, de bizonyára sokan ismerik a Katalin napjához (november 25.) fűződő időjárásjóslást: „Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont, ha Katalin locsog, akkor a karácsony kopog.” Erzsébet és Katalin néhány generációval ezelőtt még a legkedveltebb, leggyakoribb női nevek közé tartoztak. Ezeken a napokon sokhelyen bált, táncmulatságot szerveztek, de Katalin napjával véget ért az úgynevezett „kisfarsang”, amely szent Mihály napjával vette kezdetét, s amelyben a lakodalmak mellett az őszi betakarítás, a szüret végét is bálokkal ünnepelték.

Katalin-naphoz férjjósló hiedelmek is kapcsolódtak. Az eladó sorban levő lányok gyümölcságat (katalinágat) szoktak vízbe tenni, s ha az karácsonyra kizöldül, közeli férjhezmenetelt jósolt.

Kapcsolat