![tisztaszoba-logo-brand-space](https://tszkult.hu/wp-content/uploads/2021/01/tisztaszoba-logo-brand-space-300x300.jpg)
Pályázatok
Egyesületünk
Történet
A Tisztaszoba Kulturális Egyesületet 2020 január 11-én alakult. Tisztaszobának nevezték egykor a módos parasztházak reprezentatív helyiségét. Az egyik sarokban állt a sarokpad és az asztal, felette a katolikusoknál a szentkép, menyasszonyi koszorú, kereszt és házioltár. Protestánsoknál itt volt a gazda katonaképe, szabadsághősöket ábrázoló képek, Biblia, zsoltároskönyv és egyéb iratok. Itt akasztották falra a legszebb cserépedényeket és a tükröt. A tisztaszobát csak jeles alkalmakkor használták, elsődleges funkciója a reprezentáció volt, ide gyűjtötték egybe a család legértékesebb tárgyait, legfőbb értékeit és emlékeit.
Célkitűzések
A Tisztaszoba Kulturális Egyesület is azzal a céllal jött létre, hogy kultúránk színe-javát összegyűjtse, megőrizze és bemutassa. Egyesületünk küldetése a kultúraközvetítés, kulturális és művészeti tevékenységgel való oktatás és nevelés, ifjúságnevelés és tehetséggondozás, hazai és nemzetközi kulturális, művészeti és oktatási projektek megvalósítása. Elsősorban a magyar népi kultúra megismerése és megismertetése a feladatunk, de a magas kultúra tanulása és tanítása is érdeklődési körünkbe tartozik.
Tevékenységek
Az egyesület fő tevékenysége a magyar népi kultúra egyes elemeinek (néptánc, népzene, népviselet, népi játék, kézművesség, népmese, stb.) minél alaposabb megismerése, tanulása, tanítása és népszerűsítése itthon és külföldön egyaránt. Kulturális és művészeti projektek megvalósítása Magyarországon belül és kívül, önállóan vagy határon túli magyar szervezetekkel, a magyar diaszpóra szervezeteivel vagy nemzetközi kulturális szervezetekkel együttműködésben, tehetséggondozó tevékenység folytatása, tehetségsegítő programokba való bekapcsolódás, továbbá Ifjúság-neveléssel kapcsolatos tevékenység folytatása. Ebből kifolyólag képzőművészettel, kézművességgel, zenével, irodalommal, idegen nyelvekkel, nyelvészettel kapcsolatos tevékenységek is foglalkozunk.
Tagok
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán, 18-19. századi magyar irodalom specializáción végeztem 2020-ban. Tanulmányaim során vált igazán világossá számomra, hogy nemzeti identitásunkat oly nagymértékben meghatározó romantikus irodalom alig túlbecsülhető mértékben táplálkozik a néphagyományból, a népiességhez való viszony pedig századokon átívelő létkérdése volt a magyar magas kultúrának. Amatőr zenészként nagy rajongója vagyok mind a népzenének, mind a népi dallamvilág ihlette komolyzenének Liszttől Bartókig, a külföldi zeneszerzőket is ideértve. Tanulmányaim során inkább a magas kultúra világában tudok jobban tájékozódni, elengedhetetlennek tartom a népi kultúra alapos megismerését és megismertetését.
Angol-német szakon végeztem a Gráci Egyetemen, majd német nyelvészetből doktoráltam Németországban. A magyar kultúra, irodalom, zene és népzene, különösen a népdalok mindig is közel álltak a szívemhez, noha csak távolról szoktam őket csodálni, hozzájuk legközelebb a Csutorás Tábor keretein belül kerültem. Szenvedélyem a fotózás, a festés és a kerámiázás, mely utóbbit egy szabadon alkotó műhelyközösség kötelékében űzöm. Szabadúszóként dolgozom, fordítok és nyelveket tanítok. Minden napnak örülök, amikor a hobbijaim vagy a munkám révén mások hasznára lehetek.
Aktuális
„Híd a kultúrák között”
Dunsztoló program
A magyar kultúra napja
Erzsébet és Katalin nap
„Erzsébet megrázta a pendelyét.” mondták egykor, ha Erzsébet napján (november 19-én) havazott. Napjainkban ritkán fordul elő novemberben hóesés, és még a fehér karácsony is igen ritka, de bizonyára sokan ismerik a Katalin napjához (november 25.) fűződő időjárásjóslást: „Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont, ha Katalin locsog, akkor a karácsony kopog.” Erzsébet és Katalin néhány generációval ezelőtt még a legkedveltebb, leggyakoribb női nevek közé tartoztak. Ezeken a napokon sokhelyen bált, táncmulatságot szerveztek, de Katalin napjával véget ért az úgynevezett „kisfarsang”, amely szent Mihály napjával vette kezdetét, s amelyben a lakodalmak mellett az őszi betakarítás, a szüret végét is bálokkal ünnepelték.
Katalin-naphoz férjjósló hiedelmek is kapcsolódtak. Az eladó sorban levő lányok gyümölcságat (katalinágat) szoktak vízbe tenni, s ha az karácsonyra kizöldül, közeli férjhezmenetelt jósolt.